Ha májusban bőségesen hullott a csapadék, több is, mint amennyit kívántunk, akkor a talaj feltöltődik vízzel, árvizek keletkeznek, házakat, utakat sodorhat el az áradat.
Az időjárás rácáfolt arra a hiedelemre, hogy május a napsütés, az enyhe éjszakák, a kikelet, a zöldülő és virágzó fák, bokrok, rétek, kertek időszaka. De ez koránt sem jelenti azt, hogy nyáron nem fogunk esőért áhítozni!
Szikkasztani kell
A vízzel telített – és ezért levegőtlen – talajok fokozottan igénylik a felszíni lazítást annak érdekében, hogy a talaj felső, 15-20 cm-es rétege, amelyet a kultúrnövények gyökerei is a legsűrűbben hálóznak be, megszikkadjanak, a mélyebb talajrétegekben tárolódott víz viszont ne menjen veszendőbe! Számíthatunk azzal is, hogy a gyomnövények most gyorsan fognak nőni és az elfekvő magvak is kikelnek, versenyezve a termesztett növényekkel a vízért, a tápanyagokért és a napfényért. Ezért a virágágyak, a veteményes ágyások talaját, a szőlők sorközét, a gyümölcsfák alját minél előbb – és később ismételten – ajánlom sekélyen megkapálni és elgereblyézni.
Jönnek a betegségek és a kártevők
A bőségesen hullott csapadék és a levegő magas páratartalma kedvez a gombás betegségeknek és egyes kártevők szaporodásának is. Várható, hogy a különböző gyümölcsfákon megjelenik a monília-fertőzés, az őszibarack fákon a levélfodrosodás (Taphrina) és a kerti növények többségén a különböző rozsdafertőzések, amelyeknek megelőzésére permetezéssel kell felkészülnünk.
Sok a levéltetű
A levéltetvek az idén korán jelentek meg: az őszibarack és a cseresznyefákon, a rózsabokrokon, a káposztafélék palántáin tömegesen szívogatnak a fekete, a zöld és a szürke levéltetvek. (Többen is kérdezték tőlem, hogy mi okozhatja a ribiszkebokrok levelein megjelenő, vörös dudorokat? Ezeket ugyancsak a levéltetvek idézik elő és ha figyelmesen megnézik a levelek fonákját, ott megtalálják kártevőket is, amelyek ellen védekezni szükséges.)
A meztelen csiga is károsítja a veteményt
A csapadékos, hűvös idő, a nyirkos talaj kedvez a meztelen csigák tömeges elszaporodásának is. Ezek roppant falánk és egyáltalán nem válogatós kártevők, amelyek a növények leveleit annyira lerágják, hogy csupán a vastag erek maradnak épen! Megrágják és elpusztítják a csírázó magvakat, a laza szövetű gyökereket, a hagymákat és a gumókat is.
Csak esős időben és éjjel bújnak elő a rejtekhelyükről és csillogó nyálkanyomot hagynak maguk után. Kétivarúak (hermafroditák) lévén kölcsönösen termékenyítik meg egymást, nagyon szaporák és igen jelentékeny kárt képesek okozni a kertben. Viszonylag kevés természetes ellenségük van, de a sünök és vakondokok sokat elpusztítanak belőlük. Védekezésül a járataikra szórjál ki oltatlan mészport vagy szuperfoszfát műtrágyát. Eredményesen irthatóak a szaküzletekben kapható csigaölő granulátumokkal, de ezeket igen óvatosan kell kiszórni, nehogy olyan növények közelébe kerüljenek, amelyeket rövidesen fogyasztani kezdünk. (Hónapos retek, fejes saláta, zöldhagyma, korai karalábé talajára ne szórd ki! ) Sikeresen lehet védekezni ellenük oly módon, hogy estefelé nedves zsákdarabokat helyezünk el a járatokon, ezek alatt sok csiga gyűlik össze, amelyek reggel összeszedve elpusztíthatóak.
