Nyári napfényt a téli asztalra!

Nyári napfényt a téli asztalra!

A gyümölcsök és a zöldségfélék jó kétharmadát közvetlenül a beérésük és a betakarításuk után fogyasztjuk el, egyharmadát azonban hosszabb-rövidebb ideig tároljuk és feldolgozzuk, ezért étkezésünkben fontos szerepet játszanak a tartósított kerti termények.

A nyári napfény a téli asztalon alma, körte, dió, lekvár, befőtt és még számos ízes, zamatos termény képében jelenik meg.

Háziasszonyokkal, családanyákkal beszélgetve azt tapasztalom, hogy manapság egyre többen foglalkoznak konyhai problémáikkal. Az embernek az az érzése támad, hogy a háztartástól való átmeneti elidegenedés után ismét divatba jön a sütési-főzési tudomány felértékelése, a családi étkezések megbecsülése és az a felismerés, hogy a férfi szívét valóban a gyomrán keresztül lehet a legbiztosabban megközelíteni.

Magam is átéltem - fiatal házasember koromban - azt az időszakot, amikor éppen dühöngött az a szemlélet, hogy nincs szükség tágas konyhára, hosszú ebédlőasztalra, se pincére, kamrára, mert a gyerek az iskolában, a férj a munkahelyén étkezik, aki meg többet tartózkodik otthon, az csak bekapja az ételt a konyhaasztal mellett ülve is. Manapság azonban igényeljük a családi étkezést, azt, hogy nap, mint nap megadjuk a módját mindennapi kenyerünk elfogyasztásának, nem is beszélve azokról a családi eseményekről, amelyeknek a fényét az ünnepélyesen megterített, virággal, gyertyával díszített asztal adja.

Finomabb a saját

A piacokon, a sarki zöldségesnél és a hipermarketben mostanában a bőség zavarával (és a pénztárcája vastagságával) küzd a vásárló. Miért érdemes a kertben termett vagy a vásárolt gyümölcsöt, zöldséget bespájzolni a téli hónapokra?

Körtebefőtt

Mindenek előtt azért, mert a saját termény friss, zamatos, a kellő mértékben érett és - feltéve, hogy szakszerű növényvédelmet folytattunk - nem tartalmazhat az egészségünkre ártalmas vegyszer maradékokat. A saját vagy a közvetlenül a termelőtől beszerzett termény megfelel a családtagok ízlésének: van, aki az erős, csípős savanyúságot, a kevéssé édesített lekvárt kedveli. Lehet diétás, tápláló vagy épen fogyasztó készítményeket előállítani. Speciális dzsem, lekvár, befőtt készíthető a cukorbetegek számára, vagyis a háziasszony a feldolgozás, a tartósítás során is kiélheti konyhaművészeti szenvedélyét. A korszerű háztartási gépek leveszik a háziasszony válláról a termény mosásának, kimagozásának, aprításának, hámozásának, pépesítésének nem kis gondját.

Tárolni okosan, ügyesen

A kerti termények tárolása, tartósítása igen sokoldalú téma, amely jócskán meghaladja a rendelkezésre álló terjedelmet, ezért itt és most csak néhány igen fontos tudnivalóra szeretném felhívni Olvasóink figyelmét.

Az alma, a körte, a birs és naspolya gondos leszüretelése után a terményeket minél hűvösebb, de fagymentes helyiségben kell tárolni, mert a lebomlási folyamatok annál lassúbbak, minél alacsonyabb a tároló léghőmérséklete. A Jonatán alma fekete-foltossága is a meleg tárolókban gyorsul fel. A birset külön helyiségben ajánlatos eltartani, mert a többi gyümölcs is felveszi a birsalma erős illatát.

A diót, a mandulát és a mogyorót nem kell félteni a téli hidegtől, csak a nedvességtől, ezért száraz, jól szellőzött kamrában vagy a padláson vékony rétegbe kiterítve jól tárolhatók és nem avasodnak meg.

A gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, retek, cékla) nagyobb mennyiségben pincében, nyirkos homok között kell tárolni. Kisebb tételt érdemes megtisztogatni, felaprítani és műanyag zacskóban a háztartási hűtőszekrényben eltartani.

A káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, kalarábé) ugyancsak pincében telelnek jól, de célszerű módszer az is, ha a kertben, 40-50 centi mély árokba, fejjel lefelé helyezzük el a gyökeres növényeket és csak a felhasználásuk előtt emeljük ki őket. A leveles (fodros) kel teljesen télálló, a szabadban maradhat, a leveleit folyamatosan lehet szedni.

A burgonyát pincében, vagy veremben ajánlatos elhelyezni, de megfelel erre a célra a nagyobb vízóra-akna is. A betárolt gumókat két-háromhetenként át kell vizsgálni, mert a romló, penészedő, rothadó gumók a körülöttük levőket is megfertőzik. Meleg helyen már a tél közepén megkezdődik a betárolt gumók csírázása; ezeket a gumóról mielőbb le kell tördelni, mert sok vizet és tápanyagot vonnak el a gumóból, amely ennek következtében fonnyadt, ráncos, íztelen lesz.

A vöröshagymát száraz kamrában vagy a padláson kiterítve lehet tárolni. A fagy nem árt neki, de a fagyott hagymát nem szabad mozgatni, mert gyorsan megrohad.

A fűszernövényeket (rozmaring, bazsalikom, borsikafű, majoranna, kakukkfű, stb.) szárítva, szellős, hűvös helyen lehet eltartani. A fokhagymát és a csípős pirospaprikát, fűzérbe kötve ne a konyhában, hanem a kamrában aggassuk fel. Az erdőn-mezőn gyűjtött gombákat - alapos ellenőrzés után - megszárítva lehet tárolni.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?