Az utóbbi napokban többen is kérték tőlem, hogy szóljak a mák termesztéséről, mert a mákkal kapcsolatban mindenféle mende-mondák terjednek.
A mák egyike a legrégibb kultúrnövényeknek, Egyiptomban már 4000 évvel ezelőtt termeltek mákot és Hippokratesz is ír róla, mint gyógynövényről és a narkotikus hatásáról. Legnagyobb termelője Kis-Ázsia és India, de Európában is számos országban termesztik, még pedig jelentékeny területen. Nálunk szántóföldi táblákon és a kiskertekben is elterjedt növény a mák. Fő terméke a mag, amely az ünnepi bejgli és a hétköznapi mákos csík, rétes, guba, sőt fagylalt alapanyaga.
Fontos terméke azonban a máknak a máktokból Kabay János világszabadalma alapján kinyert alkaloidák tömege. A máktokban 25 féle alkaloida állítható elő, amelyek között van narkotikum, fájdalomcsillapító, altató, köhögést csillapítóanyag is.
Éppen ezért termesztési körülményeit kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák. Az alacsony és közepes hatóanyagú mákfajták kis területen, saját célra történő felhasználás esetén korlátozás nélkül termeszthetők.
A magas hatóanyag-tartalmú, speciális alkaloid-összetételű mákfajtákat termeszteni, csak a kábítószer, gyógyszer előállítására és forgalmazására szakosodott és kijelölt belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel (ICN Magyarország, Alkaloida Vegyészeti Gyár, Tiszavasvári) kötött szerződéssel lehet. Az ily módon termelt mák területét a zöldtokos állapottól a betakarításig őriztetni kell és a máktok telje mennyiségét - feltörés nélkül - a termeltetőnek át kell adni. Magas hatóanyag-tartalmú mák étkezési célra nem hozható forgalomba.
Tavaszi vetésű, kékmagvú, alacsony hatóanyag-tartalmú fajták például: Kompolti M, Kék Duna, Gödi N, Óriás Kék.
A jó máktermés alapfeltétele az igen korai vetés. Ha a hét végén megszikkad a talaj, akkor lehet vetni a mákot! A magja nagyon apró, mákszemnyi. Az egész országban termelhető, de leginkább a tápanyagokkal bőségesen ellátott homokos vályogtalajt kedveli. Kötött, savanyú kémhatású, nedves talaj nem alkalmas máktermesztésre.
A mák magját sekélyen, egy-másfél cm mélyen kell a talajba tenni. Amikor a kikelt növények három-négylevelűek, akkor kell az állományt megritkítani úgy, hogy a sorban a tövek 5-6 cm-re legyenek egymástól . A vetést óvni kell az elgyomosodástól, a peronoszpórától, a levéltetvektől és egy jellegzetes kártevőtől, a máktokbarkótól, amely ellen a Decis esti kipermetezése nyújt védelmet.
A 80-100 cm. magas száron nyíló virágokból tokok fejlődnek. Ezeknek a nyaki részén valamikor lyukak nyíltak, amelyeken keresztül kipergett a mákszem. A mostani fajták már zárttokúak, tehát a pergéstől nem kell tartani. A kistermelők a tokot 10-12 cm-es szárral vágják le és a tokokat felvágva fejtik ki belőlük a magot.
A frissen betakarított mákot szikkasztani kell, mert a nedves mag befülled. Ősszel is lehet mákot vetni szeptember végén, október elején. Az őszi vetésű mák korábban virágzik és a tokjai is korábban érnek be.
