Számos olvasó érdeklődő kérdéseire válaszolva ma a drogokat termő növényekről szeretnék szólni. A megismertetés és az elriasztás és nem a rávezetés szándékával!
Az emberiség egyes tagjai ősidők óta használnak olyan anyagokat, amelyek hallucinációt, narkotikus állapotot okoznak, netán a szexuális teljesítményt fokozzák. Ezeket többnyire a gyógyászatban is használják és drognak akkor minősülnek, ha gyakori vagy rendszeres fogyasztásuk függőséget idéz elő.
Egyiptomban ilyen anyag volt a kőrisbogár szárított pora. Ázsia déli országaiban igen sokan rágják az Areca-pálma magját, a bételt, az indiánok pedig a maszlag – egyébként mérgező – magját rágták.
A manapság sajnos terjedőben levő drogokat termő növény közül most csak három, nálunk is termelhetőt említenék meg.
Az anyarozs (Claviceps purpurea) egy gombafaj, amely a rozs kalászát fertőzik meg és ebben egy fekete képletet, az ún. varjúkörmöt fejleszti ki. Ezt valamikor gyűjtötték, majd mesterségesen termesztették, ma a benne levő alkaloidokat főként szintetikus úton állítják elő.
Ezek a vegetatív és a központi idegrendszer, az érrendszer működését befolyásolják. Belőlük készül az egyik legveszedelmesebb drog, az LSD.
A rostkender, amelyet nálunk hagyományosan termesztenek alig tartalmaz káros gyantát. A hasis és a THC, amelyből a marihuánát állítják elő, az indiai kenderből (Cannabis indica) vonható ki. Noha ez utóbbi melegigényes, szubtrópusi növény, sajnálatosan egyesek nálunk is termesztik, ami természetesen illegális tevékenység.
A mák már a botanikai nevében (Papaver somniferum) viseli álomhozó tulajdonságát. Gyerekkoromban még láttam, hogy a hajnaltól szürkületig kapáló asszonyok magukkal vitték a határba kisdedeiket, akikkel mákfőzetet itattak, amitől egész nap csendben szundítottak. A zsenge máktok héját megkarcolva, belőle tejnedv válik ki, ezt ópiumnak nevezik és veszedelmes kábítószer, de további 24 alkaloidát (többek között morfint, kodeint, papaverint, narkotint, tebaint) tartalmaz.
Az ópium a kiindulási anyaga az egyik legveszedelmesebb drognak, a heroinnak. Kabay János, magyar gyógyszerész 1931-ben szabadalmaztatott eljárása teszi lehetővé, hogy a száraz máktokból állítsák elő ezeket a gyógyászatban nélkülözhetetlen alkaloidákat. Az érett mákszemekben gyakorlatilag nincs (legfeljebb a szennyezésben lehet) káros anyag. Ennek ellenére az étkezési mákot zárt rendszerben csak elkerített területen, engedély birtokában szabad termeszteni. Annak nincs akadálya, hogy a házikertben mákot vessünk!
