Csalogassuk elő a téli ízek idején a nyári zamatokat

Csalogassuk elő a téli ízek idején a nyári zamatokat

Ilyenkor is hozzájuthatunk különleges zamatú fűszerekhez, saját kertünk ízeihez, ha gondoskodunk a fagyérzékeny növények túléléséről.

A kertészkedés új, tavaszi szezonja vár ránk. Ilyenkor nem csak az előttünk álló időszak gondjait és örömeit próbáljuk elképzelni, hanem felidézzük az elmúlt évek, évtizedek eseményeit is, pontosabban emlékezve a kellemes, mint a felejtendő történtekre. Remélhetőleg nem veszik zokon tőlem, ha ez alkalommal én is néhány emlékembe csomagolva mondom el azt, amit a kerti termények ízével, zamatával kapcsolatban említésre alkalmasnak tartok.

Gyermekkorom számos emléke fűződik Mariska nénihez. Amikor megszülettem, ő már a szüleim házában élt és 35 évet töltött el velük/velünk együtt. Hivatalosan házvezetőnőként alkalmazták, de ő volt a család mindentudója. Még ma se tudom elképzelni, hogy miként csinálta, de minden eseményt előbb tudott meg, mint a család tagjai és minden jóslata megvalósult; amivel egyetértett, azt rögtön és szívesen végrehajtotta, de aminek a helyességéről nem volt meggyőződve, azt igyekezett elhárítani. Szülei igen korán elhaltak, csak egy nőtestvére élt, de őt is csak a neve napján, meg karácsonykor és húsvétkor látogatta meg, a szabad napjait otthon, olvasással és később a rádió hallgatásával töltötte el. Esténkint – a petróleum lámpa fénye mellett – olvasott fel nekem meséket, később részleteket az akkortájt új könyvnek számító nagy Brehmből (A.E. Brehm: Az állatok világa, 1912). Ezekből tanultam meg a legfontosabbakat a lovakról, a kutyákról és a madarakról, amelyeket akkor szerettem meg és máig a kedvenceim közé tartoznak.

Szegény már fél évszázada felülről figyeli a földi eseményeket és még a sírját se tudtam megtalálni a gyöngyösi temetőben.

Mariska néni egyik legfőbb tudománya a sütés-főzés volt. Senki se tudott olyan tárkonyos bablevest, olyan töltött káposztát, olyan krumplinudlit varázsolni, mint ő és én még a messzi távolból is emlékszem azokra a téli ízekre, amelyeket csak Mariska néni főztje volt képes nyújtani az asztal körül ülőknek. Tőle tanultam meg azt is, hogy a nyár és az ősz varázsos zamatait kell megőrizni ahhoz, hogy értékelni tudjuk a tél ízeit és előkészüljünk a következő nyár ajándékainak élvezetéhez!

Hogyan védjük meg a zord időjárástól a növényeket?

De most már térjünk vissza a jelenbe! Kerti növényeink többsége elviseli a nálunk szokásos tél viszontagságait, nincs szüksége különleges védelemre, másokat azonban gondosan fel kell készíteni a még előttünk álló zord időkre. Itt, most az élelmezést szolgáló növények téli védelmét vázolom fel!

A télvégi fagyok nagyon veszélyesek

Az utóbbi években örvendetesen szaporodó fügebokrok 4-5 éves korukig igényelnek alapos védelmet: ágakból, lécekből, karókból kúpos építményt célszerű kialakítani és azt levágott évelőnövény szárakkal körülvenni. A növény tövéhez minél több lehullott lombot kell felhalmozni és a kúpot betakarni levegőt áteresztő fátyolfóliával, amely nem csak a fagytól, hanem az ónos esőtől is megvédi a vesszőket. Ezeknek a csúcsa a takarás ellenére elfagy; az elhalt, megbarnult vesszőrészt tavasszal ajánlatos lemetszeni!

Az idősebb fügebokrok tövébe halmozzunk fel lombot és arra dobjunk két-három lapát földet vagy homokot.

Az őszi vetésű és kikelt sóska, spenót, fejes- és mezei saláta sorközeit vastagabb, a növényeket vékonyabb lombréteggel, gallyakkal, tőzeggel védelmezzük. A szamócaágyást célszerű fakéreggel takarni.

Fűszernövények zöldellnek az ablakban

A téli hónapokban, amikor kevesebb a friss, zamatos konyhai alapanyag, fontos szerepet kapnak a fűszernövények. Ezek közül a legtöbbet megszárítva, üvegbe zárva tároljuk a spájzban, de néhányat, mint például a bazsalikomot, a kakukkfüvet, az édeskét, a metélő hagymát és a levélpetrezselymet egész télen is életben lehet tartani a konyha ablakpolcán, ahol elegendő meleghez, napfényhez és vízhez juthat.

Fagyálló fűszernövények – csak óvatosan

Vannak fagytűrő fűszernövények (tárkony, lestyán, kakukkfű), amelyek károsodás nélkül viselik el a zord teleket is, de azért ajánlatos ezeket is a kert védettebb helyére ültetni. Mások némi takarást igényelnek szalmával, lekaszált fűvel, lehullott levelekkel, fenyőgallyakkal és egy-két lapát morzsás földdel, vagy komposzttal; ilyen a rozmaring (főként a fiatal növények), az izsóp, a rebarbara, a levendula.

Ha a téli ízekre gondolunk, ne feledkezzünk meg a paprikaporról, a fokhagymáról, a mákról, a tormáról és a szárított gombákról sem, hiszen ezek is a fűszernövények gazdag nemzetségéhez tartoznak.

Fontos! A fűszernövényeket télen ne bolygassuk, ne metszegessük, mert az így okozott sebek – a nedvkeringés hiányában – nem forradnak be!

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?