Kertész – télen

Kertész – télen

Közhely, mégis azt szokták mondani: a lakást a virág teszi otthonná. És ez sokszorosan igaz a téli hónapokban, amikor vidám érzés egy kicsit piszmogni a sarokban álló virágállvány növényei között.

Amikor leültem a számítógép elé e cikk meg írásához, rögtön Berzsenyi Dániel klasszikusan szép és pontos sorai jutottak az eszembe:

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,

Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.

Nincs már labyrinth, s balzsamos illatok

közt nem lengedez a Zephyr. (A közelítő tél)

Sokan úgy gondolják ugyanis, hogy a kertész decemberben karbatett kézzel ül a szobájában. Pedig, nem! Egyrészt várja azt az egy-két órát, amikor zokszó nélkül tevékenykedhet a  szabadban, másrészt fedél alatt keres magának valami tennivalót Karácsonyra.

Ficus

Az „ántivilágban” a nagyméretű szobanövények (fikusz, pálma, szobafenyő, filodendron, stb.) voltak a „szalonba” illő növények. A gond akkor jön, amikor ezek a növények elérik a plafont és nem tudunk velük mit tenni? Ilyenkor a szakember csak egy jó tanácsot tud adni: tessék felajánlani és elajándékozni a túlnőtt növényeket egy iskolának, öregek napközi otthonának, kórháznak, vagy egyéb közintézménynek, ahol elég nagy a helyiség légtere és gondoskodnak is szeretett és évekig ápolt növényeinkről. Manapság arra törekszünk, hogy a lakásban is inkább sokféle, de kisebb és a kényszerű körülményeket jobban elviselő növények vegyenek körül bennünket. A mikulásvirág, a ciklámen, a flamingóvirág, az afrikai ibolya gondos ápolás mellett – igen sokáig virágzik és a levéldísznövények (buzogányvirág, a levélbegónia, a páfrányok, a broméliák, stb.) is vidámságot sugároznak a hosszú, év végi estékbe.

A cserepes szobanövények gondozásának van egy-két könnyen betartható szabálya: összhangba kell hozni a három legfontosabb élettani tényezőt: a hőmérsékletet, a vízellátást és a fényviszonyokat. A növények télen legtöbbet a fényhiánytól szenvednek és a másik két tényezőt ehhez kell igazítani: minél kevesebb a fény, annál kevesebb vízre és hőre van szükségük! Ha a szobát kevésbé fűtjük, akkor ritkábban és kisebb vízmennyiséggel kell öntözni. Vannak olyan, fényszegény körülményeket is jól tűrő, edzett szobanövények (pl. Aglaonema, tigrislevél, pletyka, stb.), amelyek még a hosszú, mesterséges megvilágítást, a túlfűtött, sokszor huzatos irodahelyiségeket és a rendszertelen öntözést is elviselik. A Zamioculcas csak néhány évvel ezelőtt került hozzánk, de villámgyorsan elterjedt és könnyen, házilag is szaporítható; sötét, fényszegény helyen is jól viselkedő szobanövény. Az irodákban már olyan gyakori, mint a gemkapcsoló!

De maradjunk a lakásoknál! A lakószobában, de még a konyhában és fürdőszobában is jól esik a szemnek, ha megakadhat egy virágvázán. Amiben nem kell feltétlenül drága pénzen vásárolt virágnak lennie, mert a kertben levághatunk az örökzöld fákról, vagy bokrokról egy-egy kis ágat és, ha ezek közé még egy szál friss virágot is tűzünk, akkor máris jobban viseljük el a szükséges gáztakarékosságot.

Nem szabad megfeledkezni a telelő, fagyérzékeny, cserepes növényekről sem. Ezeket időnkint át kell vizsgálni, hogy nem telepedett-e meg rajtuk (főként az oleandereken) a pajzstetű, mert akkor ezeket meg kell permetezni! Nézzük meg, hogy a cserépben levő föld mennyire nedves; ha nyirkos, akkor ne öntözzünk, mert az alvó, pihenő növények igen kevés vizet vesznek fel és párologtatnak el. A száraz földet pedig annyi vízzel öntözzük meg, hogy nyirkos, tapadós legyen! Óvatosságból célszerű inkább gyakrabban, mint nagy vízmennyiséggel öntözni. A levegőtlen, zárt teleltető helyiséget ajánlatos hetente legalább egyszer alaposan kiszellőztetni!

Anyósnyelv

Ha az időjárás megengedi, akkor sétáljunk ki a kertbe, szedjük össze a szél által oda hordott hulladékokat, igazítsuk meg a rózsatövek földkupacait, az érzékeny fügebokor, a gránátalma, a pampafű takaróit. Ha a föld még nincs átfagyva, akkor megigazíthatjuk, kipótolhatjuk a szőlő támberendezését, átvizsgálhatjuk a talajművelő eszközöket, a metszés szerszámait, a permetező és pázsit-ápoló gépeket, hogy ne akkor kelljen a javítgatásukkal foglalkozni, amikor tavasszal mindkét kezünk teli van munkával és azt se tudjuk, hogy mit végezzünk el előbb: a fák és bokrok metszését, a télvégi permetezést, a korai zöldségek vetését, vagy a gyep szellőztetését?

Ezekkel az egyszerű javallatokkal kívánok az Olvasóknak sok sikert a következő évek kertészkedéséhez!

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?