A virág a szépség, a jóság, a fiatalság, a vidámság, a szeretet, a szerelem és számos más, nemes fogalom örök szimbóluma. Ezért nem lehet rangsorba állítani a virágos növényeket ; ki tudná ugyanis megmondani, hogy melyik a szebb: egy virágos almafa, vagy egy toronymagas, gazdagon virágzó vadgesztenye fa?
Minden növény – különösen akkor, ha még virágzik is – egyformán szép, egyformán a Természet ajándéka a környezete és az Ember számára! Ezért lett gyorsan népszerű, elfogadott és megkedvelt egy versenymozgalom, amelynek a neve: A virágos Magyarországért.
1990-ben az Egyesült Királyság és Franciaország kertészeti szervezetei vetették fel azt a gondolatot, hogy meg kellene alakítani az európai országok virágosítási és tájtervezési szövetségét, amely megszületésekor az Entente Florale Europe nevet kapta. A szövetség fő céljaként egy nemzetközi verseny kiírását határozták el, amelynek célja az országkép javítása, a kulturált, vendégváró és vendégszerető környezet kialakítása volt. Magyarország az elsők között – és Közép-Európában elsőként – jelentette be részvételi szándékát a nemes vetélkedésben. Jelenleg – az alapító két ország mellett – Ausztria, Németország, Belgium, Hollandia, az Ír Köztársaság, Portugália, Olaszország, Csehország, Horvátország és Szlovénia tagja a minden évben nagyívű versenyt szervező szövetségnek (European Association for Flowers and Landscape). Minden tagország megszervezi a maga "háziversenyét", amelyen a városok és falvak vesznek részt, majd következik a nemzetközi megmérettetés, amelyre valamennyi ország két részvevőt (egy várost és egy falut) nevezhet be.
Kevés nemzetközi kezdeményezés dicsekedhet azzal, hogy rövid idő alatt ilyen töretlen fejlődésen ment keresztül és ilyen nagy tömeget volt képes megmozgatni, mint a Virágos Magyarországért verseny, amelyben évenként 2000 település mutatja be teljesítményét, vagyis a magyar települések kétharmada vesz részt a versenyben.
A környezetszépítés feladatát a helyi önkormányzat a lakosság hathatós közreműködésével vállalta a magáénak. Fontos célnak tekintették, hogy ne csak a legforgalmasabb helyeket szépítsék virágágyakkal, hanem törekedjenek az egész település rendjére és tisztaságára, a történelmi színhelyek, az iskolák, a temetők, a játszóterek, az egészségügyi intézmények, a közhivatalok és a magánházak környezetének fákkal, bokrokkal, virágokkal való megszépítésére.
A jelentős szervezettséget igénylő környezetszépítő versenyt a Szervezőbizottság irányítja és a Magyar Turizmus Zrt. koordinálja. A jól szervezett munkát jól kiérdemelt elismerés követte és az elmúlt 19 évben Magyarország 7 arany, 19 ezüst és 10 bronz érmet nyert. Aranyérmes lett a városok között Siófok, Kaposvár, Nagyatád, Eger és Balatonfüred, valamint a falvak között Lipót és Géderlak.
A nemzetközi díjátadás mindig ünnepélyes körülmények között, más-más országban zajlik le; 1996-ban az Európa-díjas Eger, 2005-ben pedig az ez üstérmes Győr lehetett az ünnepség színhelye. (Győrött nagy sikere volt a "With flowers for a Common Europe" szlogennek.)
A 2013. évi verseny előkészítése már elkezdődött; erről és az előző évben szerzett tapasztalatokról volt szó a napokban Budapesten megtartott sajtótájékoztatón.
Papp Gábor, Hévíz fürdőváros polgármestere arról számolt be, hogy az országos versenyben győztes város fő célkitűzése a látványosság fokozása volt, amit azzal tudtak megvalósítani, hogy igen sok, alig néhány négyzetméteres, kis területeket is parkosítottak, megkezdték a tavirózsák elszaporítását és más, megritkult vízinövények visszatelepítését a tó vizébe. Létrehoztak egy környezetkímélő lépcsősort, amelynek a talaját a természetes termálvíz fűti és csúszásmentesíti. Tervbe vették egy bemutató szőlőskert és egy fűszerkert létesítését és az átmenő forgalom kiiktatását a fürdőtelep útjairól és utcáiról; a lakosság közlekedését önkormányzati kisautóbusszal kívánják megoldani.
Különösen figyelemre méltó volt Ambrus Tibornak, a falvak között győztes Csopak község polgármesterének a beszámolója. Ő ugyanis azt hangsúlyozta, hogy milyen értékes részt vállalt a környezet szépítéséből a lakosság; az összes kiültetést és földmunkát társadalmi munkában a lakosság végezte el, sőt egyes létesítményeket még örökbe is fogadtak! Nagy gondot fordítottak a hagyományos borászat korszerű fejlesztésére és a régi vízimalmok felújítására. Megalkották a Csopak Kódexet, amely előírja, hogy a szőlők védelmére csak környezetkímélő vegyszereket lehet használni. Sikeres erőfeszítéseket tesznek két őshonos növénynek – a mandulának és a levendulának – az elszaporításáért, a madarak és a denevérek védelméért. Mindezt könnyen érthető és szórakoztató módon kívánják a falut felkereső hazai és külföldi turistákkal megismertetni.
